A nyitó gondolatok és az ima után Németh Zoltán moderálta az egyes szakterületeken – diakónia, gyermek- és ifjúsági munka, média, menedzsment, stratégia – folyt munkára való rövid visszatekintést. A gyülekezeti és missziói osztály vezetője három kérdést tett fel a jelen lévő hallgatóknak, arra kérve őket, hogy értékeljék a képzés egészét. A piros, a sárga és a zöld kártyákkal nemtetszésüket, közepes elégedettségüket, illetve egyértelmű örömüket fejezhették ki.
A résztvevők elsőként egyöntetűen pozitív visszajelzést adtak: a képzés folyamán mind lelkileg, mind hitbelileg, mind közösségileg épültek. A második kérdésre – mely szerint elégedettek voltak-e a szakképzésen tanultakkal, szereztek-e új tudást a csoportjaikban – a zöld mellett már igen sok sárga kártya is a magasba emelkedett. A hozzászólók egy része jelezte, hogy sok újat tanult, és még örömmel tanulna tovább, tehát az elégedetlenségnek tulajdonképpen az az oka, hogy örömmel tanulnának még, de sajnos vége a kurzusnak.
A harmadik kérdésre – mennyire tudja majd a képzésen megszerzett tudást a saját gyülekezetében kamatoztatni, mennyire fogadja nyitottan a lelkésze az új munkatársat – még több sárga kártya lendült a magasba a nagyszámú zöld mellett. A szóbeli visszajelzések között elhangzott, hogy vannak olyan lelkészek, akik nehezen adják ki a kezükből a részfeladatokat, és van, ahol a presbitériumot kell a problémák megoldása és nem csak a felismerése felé irányítani. (Az elhangzottaknak a jelen lévő lelkipásztorok is fültanúi voltak. A képzés záróalkalmára ugyanis a résztvevőket küldő gyülekezetek lelkészei is meghívást kaptak.)
A délelőtt folyamán a szakágak még egy utolsó konzultációt tartottak a hallgatóknak a szakági vezetőikkel. Itt egyebek mellett megtörtént a vizsgafeladatok prezentálása, kiértékelése és a jó gyakorlatok újbóli hangsúlyozása is.
Az esemény délutáni részében hálaadó úrvacsorai istentiszteletet tartottak, melyen Fabiny Tamás elnök-püspök prédikált, és a Komáromi Evangélikus Egyházközség énekkara és kántora végezte a zenei szolgálatot. Az elnök-püspök Fil 3,17 – „Legyetek követőim, testvéreim, és azokra figyeljetek, akik úgy élnek, ahogyan mi példát adtunk nektek” – alapján tartott igehirdetésében kiemelte, hogy Jézusnak is voltak munkatársai. Ő sem egyedül és éjjel-nappal állt szolgálatban, büszkén az erejét fitogtatva. Példaként említette, hogy Jézus számára „Keresztelő János útkészítő munkát végzett”, de ott voltak a tanítványok, az asszonyok (például Veronika), akár egyes idegenek (lásd Cirénei Simont), de még a virágvasárnapi szamár is, ők mindannyian szolgálatot végeztek.
Fabiny Tamás a szakirányú képzés csoportjait sorra véve izgalmas és olykor szórakoztató bibliai példákat hozott azokra a munkatársakra, akik végezték a média- (Zákeus), a menedzsment- (Jakab), a diakóniai (Fébé) vagy éppen a gyermek- (András) és ifjúsági munkát (Timóteus). Hangsúlyozta azt is, hogy Luther Mártonnak is voltak munkatársai, teológiai és művész segítői, gondoljunk csak Melanchthonra vagy Lucas Cranachra. Végül zárógondolatában Fabiny Tamás úgy fogalmazott: „Nem Pál vagy Luther, hanem Krisztus követői vagyunk. Adja Isten, hogy ebben erősödjünk meg e képzés által is.”
Az esemény a tanúsítványok ünnepélyes átadásával, úti áldással és csoportkép készítésével zárult.
A cikk először az Evangélikus.hu honlapon jelent meg. (Szöveg: Kézdi Beáta, fotó: Zászkaliczky Anna Eszter)