„A szándékunk hasonló volt, mint a Művészetek Völgyében: oázist kínálni a fesztivál forgatagában. Olyan helyet, ahol meg lehet pihenni, ahol beszélgetésre, elmélyülésre van mód – mondta el Bárdossy Tamás, az evangélikus udvar egyik szervezője. – A fesztiválokra kevésbé jellemző élménnyel, a befelé és fölfelé nézés örömével kívántuk megajándékozni a hozzánk látogatókat.”
A gyülekezeti referens a programkínálatból a templomkertben felállított meselabirintust emelte ki: „A hétlábú paripa című mesét dolgoztuk fel. A mese különböző szakaszaiban előkerülő problémákat és szimbólumokat emeltük ki, és azokhoz fűztünk elgondolkodtató kérdéseket, bibliai párhuzamokat, valamint minden állomáson valamilyen cselekvésre is hívtuk a látogatókat. Olyasmiken lehetett a labirintust járva gondolkodni, mint a félelem, a nehézségek vagy a segítségkéréssel élés. Utóbbival kapcsolatban nemcsak azzal foglalkoztunk, hogy vajon kérünk-e másoktól, Istentől segítséget, hanem azzal is, hogy ha ezt megtesszük, akkor mennyire élünk az így felajánlott lehetőséggel.”
A meselabirintust bejárókkal külön beszélgetéseket is folytattak. „Ilyenkor mód van arra, hogy az élet kérdéseiről, elakadásainkról és örömeinkről és persze a hitről is beszélgessünk. Szombaton velünk volt Barcza Katalin, a meselabirintus állomásait kialakító meseterápiás szakember, az érdeklődők tőle is kérdezhettek, lehetőségük volt a közös gondolkodásra.”
Öt kilométer hosszú zarándokút is várta a fesztiválozókat. „Bánk csodálatos természeti környezetébe hívtuk a fesztivállátogatókat egy túrára – folytatta Bárdossy Tamás. – Itt is állomásokat helyeztünk el, a feladatok az önmagukba nézésre és a feltekintésre is hívták a résztvevőket.” A zarándokút az evangélikus udvarban ért véget. „A túrautat végigjárók zarándokútlevelét lepecsételtük, és persze beszélgettünk is velük a fizikai és belső zarándoklatukon felmerült kérdésekről.”
A Bánkitó fesztivál szervezőivel együttműködésben ez évben komolyzenei koncerten is részt vehettek a fesztiválozók az evangélikus templomban: Friderikusz Péter és Kertész Endre csellóduóját hallgathatták meg. „A templom kinyitásával, az ott elhangzott komolyzenei programmal nemcsak az volt a célunk, hogy megmutassuk a látogatóknak az evangélikus templomot, hanem az is, hogy felhívjuk a figyelmüket Bánk evangélikus múltjára és jelenére. Terveink szerint a jövőben több kiváló koncertnek is helyet adhat majd a templom, és a látogatók reggelente és este áhítatokon is részt vehetnek” – vázolta a gyülekezeti referens.
Az evangélikus udvarban letelepedős, társasjátékozásra és pihenésre alkalmas sarkokkal is találkozni lehetett. Itt gyakran beszélgetések is kialakultak. „A Művészetek Völgyének látogatói számára már ismerős szerencsekerekünket is vittük, visszatekintő kerékként üzemelt – árulta el Bárdossy. – Befejezetlen mondatokat írtunk rá: »Nekem az hiányzott nagyon…« »Abban megerősödtem, hogy…« Ezeket a látogatóknak kellett befejezniük, visszagondolva az elmúlt másfél évükre. Azonnal lehetőséget adott ez arra, hogy elkezdhessünk beszélgetni a közelmúlt és a jelen kérdéseiről.”
Arra a kérdésre, hogy milyen fogadtatásra talált a fesztiválozók között az evangélikus egyház jelenléte, Bárdossy Tamás így válaszolt: „Különlegességként élték meg, hogy lelki és szellemi élménnyel is gazdagodhattak egy olyan fesztiválon, ahol ilyenre nagy valószínűséggel nem is számítottak. A látogatók azt mondták: megfogta őket, hogy közvetlenséggel, a beszélgetésre nyitottan és színes programokkal vagyunk egyházként jelen a fesztiválon.”
*
Az országos iroda gyülekezeti és missziói osztályának szervezésében várhatóan 2022-ben is jelen lesz egyházunk a Bánkitó fesztiválon. Az udvar szellemiségével, kínálatával legközelebb idén július 23. és augusztus 1. között, az immáron harmincadik Művészetek Völgye fesztiválon lehet majd találkozni: a taliándörögdi evangélikus templomnál nyílik meg a Tarisznya evangélikus udvar.
(Forrás: Evangélikus.hu, szöveg: Galambos Ádám, fotó: Bárdossy Tamás, Németh Zoltán)
