A Magyarországi Evangélikus Egyház Gyülekezeti és Missziói Osztálya különleges programot szervez 2025. augusztus 21–24. között Tahiban, a Szív Lelkiségi Központban, A házasság és az elköteleződés évében, gondolva azokra, akik a válás fájdalmát és az ezzel járó veszteséget hordozzák.
A lelkigyakorlat célja, hogy közösen gyógyírt és vigasztalást keressünk a válás okozta érzelmi sebekre, legyen szó feldolgozatlan sérelmekről, bűntudatról, szégyenről vagy gyászról.
A lelkigyakorlat témái érintik a válás fájdalmának feldolgozását, a bűntudat és bűnbánat kezelését, valamint az elváltak helyének megtalálását a gyülekezetben, az Isten-kapcsolat helyreállítását, a házasság és a válás kérdését a Biblia tükrében.
Reménységünk, hogy együtt megtapasztalhatjuk Isten közösségének gyógyító erejét.
A résztvevők támogatást kapnak önértékelésük helyreállításához, önbizalmuk és önbecsülésük visszanyeréséhez a válás után. A program segíti kapcsolataink újraépítését, és támogatást nyújt egy új jövőkép kialakításához, megvalósításához.
Jelentkezési határidő: 2025. július 15.
Jelentkezési link: https://forms.gle/
A lelkigyakorlat teljes költségét a Magyarországi Evangélikus Egyház fedezi.
A lelkigyakorlatot vezeti: Heinemann Ildikó, Németh Zoltán, Rihay Szabolcs, Szakács György
„Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek.” (Mt 11,28)
● A plakát PDF formátumú változata innen tölthető le, a képként megosztható verziója pedig itt érhető el.
A lelkigyakorlat – vagyis Isten közelségében lenni
A keresztény lelkiség forrása a lelkigyakorlat. Nevezhetjük csendeshétnek, bibliai tábornak, lelki hétnek – mindazt a tapasztalást sűríti magába ez a szó: lelkigyakorlat. A megszokott környezetünkből és életritmusunkból hív ki bennünket Isten közelségébe – és egyben önmagunk közelségébe is. Ezért is jogos a szóban rejlő gyakorlat kifejezés. Egyházunk – ahogyan más felekezetek is – évtizedek óta szervez lelkigyakorlatokat, merítve ezzel a kereszténység közös lelki kútjából.
A lelkigyakorlatnak két fontos célja van: Isten jelenlétének intenzív megtapasztalása (a megszokott élettől eltérő környezetben), valamint e jelenlét hatása a lélekre és az egész személyiségre. E kettőről így írt Jálics Ferenc jezsuita lelkivezető:
„Minden ember lelke mélyén ott lappang az Isten utáni vágy. Velünk született tudás ez arról, hogy hazánk nem ezen a földön, hanem Istennél van. Őnála vagyunk igazán otthon. Ez a vágyakozás nem kívánság. A kívánság birtokolni akar, igényeket akar kielégíteni. (…) A vágy más jellegű. Forrása mélyebbről fakad. A lélek mélyéről ered, és mindig a végső hazánkra, az örök életre, Istenre vonatkozik. A vágynak az a törekvése, hogy odaajándékozza magát, átadja magát Istennek. Szent Ágoston szépen fejezte ki ezt az igazságot: »Nyugtalan a szívünk, amíg meg nem nyugszik Benned.«”
„Azért élünk a földön, hogy a magunkban és másokban levő sötétségeket megváltani engedjük. Egyedül a szeretet oldja fel a sötétségeket. A szeretet vonzásában az ember egyre inkább el tudja fogadni önmagát és sötétségeit, egyre inkább el tudja viselni azokat, és meg tudja engedni azok megváltását.”
A válás útját megjárt testvéreink számára e két lehetőséget kínáljuk fel a lelkigyakorlat eszközeivel. A lelkiség legyen segítségükre, és egészítse ki eddigi eszközeiket, amelyek azt a célt szolgálták, hogy túl legyenek ezen az időszakon, hogy egyensúlyba kerüljenek, hogy az eseményeket – mint életük történetének részét – integrálni tudják, és hogy személyes kudarcaik, elakadásaik, szégyeneik Isten oltárára kerülhessenek.
Szakács György, a lelkigyakorlat egyik vezetője
