A konfirmandus korosztály után az eggyel idősebb generáció kerül fókuszba: kutatások eredményei, személyes beszélgetések és a tapasztalataink egyaránt azt mutatják, hogy az ifjúság megszólításának lehetőségeivel, a fiatalok konfirmáció utáni egyházi elköteleződésével, az egyházunkban való szerepvállalásukkal – vagyis egyházunk jövőjével – mind országos, mind gyülekezeti szinten foglalkoznunk kell. Az előttünk álló évben igyekszünk a megkezdett munkát folytatni, különös tekintettel a különböző szervezetek, egyházközségek és egyházi intézmények együttműködésére.
Az ifjúság éve igéjének (Jn 14,6) kiválasztásakor igyekeztünk tekintettel lenni az életkori sajátosságokra és azokra a kérdésekre, amelyek kimondva-kimondatlanul belülről mozgatják a fiatalokat, amelyekre választ keresnek. Merre menjek, miben, kinek higgyek, mit kezdjek magammal, az életemmel?
A názáreti Jézus a gondolataival, istenkapcsolatával messze túllépett saját korának vallási és társadalmi keretein, ráadásul máig nem értük őt utol. Ez azt is jelenti, hogy az ő személye ma éppen úgy követésre szólító kihívást jelent számunkra, mint annak idején a kortársainak. A Jézussal való találkozásnak ma ugyanúgy életmegújító hatása van, mint volt a kortársak számára. Napjainkban is megtörténhet, hogy valaki a Jézussal való azonosulás következményeként találja meg az útját, talál rá az őt felülmúló és ezáltal kiteljesítő igazságra, és tud igent mondani saját énjére, személyére: elfogadja, megszereti önmagát – vagyis megtalálja, megnyeri a saját életét.
A fiatalkor életfeladata: kilépni, túllépni az addig meghatározó és biztonságot adó kereteken, megszületni a lélek, a szellem, a személyiség tekintetében. Úgy tűnik, hogy ebben az életkorban van egy „időkapu” az emberi lélekben, amely nyitott a kockázatot jelentő jézusi út, igazság és élet számára, sokkal inkább, mint az azt megelőző, biztonságot igénylő gyermekkorban vagy később, a biztonságra törekvő felnőttkorban. Ezért az ifjúság évében elsősorban nem úgy tekintünk a fiatalokra, mint akik nehezen érhetők el, szólíthatók meg az egyház számára, hanem úgy, mint akik életkorukból adódó nyitottságot, várakozást, sóvárgást hordoznak a Jézus által felkínált út, igazság és élet iránt.
A tematikus év lebonyolítására, koordinálására a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának Gyülekezeti és Missziói Osztálya kapott felkérést. A tartalomért az osztály munkatársain túl az egyház ifjúsági és gyermekbizottságának delegált tagjai, az evangélikus egyház kerületeiből meghívott lelkészek, hitoktatók, gyülekezeti munkatársak, az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatói, hallgatói, egyetemi lelkésze, az Evangélikus Pedagógiai Intézet munkatársai, valamint az országos iroda kommunikációs referense felel.
Az országos gyermek- és ifjúsági programokat a gyülekezeti és missziói osztály koordinálásával az év tematikájától függetlenül is megrendezzük, azonban 2024-ben, reflektálva az év témájára, a meglévő jó gyakorlatokat és a programkínálatot további alkalmakkal, pályázatokkal, kiadványokkal, ismeretterjesztő videókkal, interaktív játékokkal, új szabadulószoba fejlesztésével bővítjük. Az új koncepciók kidolgozásában, a tervek megvalósításában meghívott munkatársak és szolgálattevők is részt vesznek. Fontosnak tartjuk a szakmai fejlődés lehetőségét és az ifjúsági munkában szolgálók támogatását, ezért számukra konferenciák szervezésével is készülünk.
A szintén 2024-ben megrendezendő tizennegyedik Szélrózsa evangélikus ifjúsági találkozó – tekintettel fő célcsoportjára és az esemény jellegére – kiemelt szerepet kap a tematikus év programsorozatában, ezért szeretnénk a tartalom és a megjelenés, a hirdetés szempontjából a megszokottnál is erősebb kapcsolatot kialakítani a találkozó és más rendezvények között.
