Tartalom
ELŐSZÓ
– Épüljetek lelki házzá / Krámer György (5)
GYÜLEKEZETFOGALMAINK – ELMÉLETI, TEOLÓGIAI HÁTTÉR
– Az egyház és szolgálata / Hafenscher Károly (11)
– „Mozgásban tartott szó” a gyülekezetben / Kodácsy-Simon Eszter (22)
– A gyülekezeti misszió és az evangélikus lelkiség kontextuális kérdései / Pángyánszky Ágnes (32)
GYÜLEKEZETI GYAKORLATOK ÉS MODELLEK – BELÜLRŐL ÉPÜLŐ EGYHÁZ
– A bibliaóra / Isó Dorottya (45)
– A családi istentisztelet mint tanító alkalom / Torma-Hasza Mónika (52)
– A hitoktatástól a konfirmáción át a közösségig / Vladika Zsófia (63)
– Elhívásban – önkéntesség és szolgálat / Felnőttek és idősek önkéntes szolgálata a gyülekezetben / Baranyay Csaba (71)
– Fiatalok önkéntessége / 72 óra kompromisszum nélkül – azaz: Több vagy, ha adsz! / Szigethy Szilárd (84)
– Baba–mama kör bemutatása / Manke-Lackner Eszter (92)
– Családi évfordulók, életesemények ünneplése istentiszteleten / Simon Réka (101)
– Sursum corda – Magasba a szívet / Horváth Anikó (116)
– A férfimisszió szerepe a gyülekezetépítésben / Koháry Ferenc (121)
– Női kör / Pethő-Udvardi Andrea (127)
– Házaspáros kör / Pethő-Udvardi Andrea (131)
– Prédikációs előkészítő beszélgetőkör / Michael Heinrichs (135)
– A Tamás-mise helye és szerepe a gyülekezetépítésben / Weltler Gábor (142)
– Vödörben pecázni – Avagy miért jó egy gyülekezeti kirándulás? / Kalincsák Balázsné Varga Katalin (150)
– Lelkigondozás, lelkivezetés / Románné Bolba Márta (154)
– Gyülekezeti kapcsolatok / Cselovszky Ferenc (169)
GYÜLEKEZETI GYAKORLATOK ÉS MODELLEK – MISSZIÓ ÉS SPIRITUALITÁS – KIFELÉ NYITOTT EGYHÁZ
– Házi csoportok gyülekezete / A budaörsi közösségépítési modell / Endreffy Géza (177)
– Lelkigyakorlat a szentendrei gyülekezetben / Horváth-Hegyi Olivér (185)
– A spiritualitás útján / Percze Sándor (201)
– Megszólalni a világban / Koczor Tamás (243)
GYÜLEKEZETI GYAKORLATOK ÉS MODELLEK – GAZDÁLKODÁS, ADMINISZTRÁCIÓ, TERVEZÉS
– Gazdálkodási és működési modellek / Szarka István János (261)
– A gyülekezeti adminisztráció szükségszerűsége és szerepe a gyülekezetfejlesztésben / Ihász Beatrix (281)
– Tervezés (munkaterv), szervezés, vezetés / Pápai Attila (302)
GYÜLEKEZETI GYAKORLATOK ÉS MODELLEK – TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS INTÉZMÉNYI HÁTTÉR SZERINTI MODELLEK ÉS JÓ GYAKORLATOK
– A gyülekezetépítés kihívásai a 21. században / Intézmények és gyülekezetek / Szabó Lajos (315)
– Keresztyén kurázsi – gyülekezetépítés forrásteremtéssel / Egyházi civil szerveződésekben rejlő lehetőségek, önkéntesség, forrásteremtés / Gregersen-Labossa György (331)
– Egyénekből épülő közösség / Szabó B. András (364)
– „Templom és iskola” / Gyülekezeti intézmények küldetése a kis-települések életében / Weltler Gábor (373)
– A gyermekevangelizáció mint modell / Labossa Péter Mihály (383)
– Egy „érdekházasság” margójára / Avagy kapcsolódási pontok az ágfalvi pszichiátriai otthon és a helyi evangélikus közösség között / Heinrichs Eszter (394)
GYÜLEKEZETI GYAKORLATOK ÉS MODELLEK – EGYHÁZ ÉS MÉDIA
– Egyház és média / Horváth-Bolla Zsuzsanna, Kovács Viktor, Nagy László, Pongráczné Győri Boglárka, Pongrácz Máté (405)
Az Épüljetek fel lelki házzá! – Evangélikus gyülekezetfejlesztési program című online könyv itt érhető el:
Épüljetek fel lelki házzá! ... by Osztály Gyülekezeti és Miss...
A könyv PDF változata INNEN tölthető le.
Épüljetek fel lelki házzá! | Evangélikus gyülekezetfejlesztési program
Szerkesztette: Galambos Ádám
Gyülekezeti és Missziói Osztály, 2021
Krámer György, a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának irodaigazgatója Épüljetek lelki házzá címmel írt előszava:
Mikor fejlődik egy gyülekezet? Miben mérhető a fejlődés? A létszámbeli növekedés az, amit fejlődésként elvárunk magunktól? A gyülekezeti programok, események, különböző kisközösségek létszámának növekedését várjuk? Esetleg a gyülekezet anyagi helyzetének erősödése az a mutató, amely visszajelzi nekünk a fejlődést? Az itt felsoroltak inkább mutatók, eszközök, következmények, de egyik sem fedi le a gyülekezeti fejlődés összetettségét.
A gyülekezeti fejlődés a Krisztussal való egyéni és közösségi találkozás és az abból következő Krisztus-követés. Minden innen indul ki, és ide vezet vissza. Minden gyülekezeti alkalom, az összes új gyakorlat és kitűzött cél itt méretteti meg magát. A Krisztussal való találkozás lehetőségét és az abból következő követést segíti, vagy sem. Egyéni és közösségi önreflexió, önvizsgálat vezethet oda, hogy a gyülekezeti életet ebből a szempontól értékeljük, ezzel a céllal keressünk új utakat, új lehetőségeket.
Még a legjobban működő, fejlődő, programjaiban és létszámában is növekedő gyülekezetben is kincs minden új ötlet, kezdeményezés, amely új lendületet ad. Bármilyen messzire jutunk egy gyülekezet fejlődésében, mindig újra ott a kérdés: Hogyan lépjünk tovább? Mi tartja fenn a fejlődés lendületét? Hogyan válasszunk új irányokat? Milyen új alkalmakat indítsunk?
Különösen így van ez akkor, ha egy gyülekezet éppen hullámvölgyben van. Elég egy belső feszültség a közösségben, egy lelkészváltás nehézségei vagy éppen egy járvány közösségpusztító hatása, amelyen túl kellene jutni. Honnan induljunk el? Mi indítja el újra az életet? Hogyan tud újra élővé válni a közösségi élet?
Ötletek kellenek! Főleg olyan gyülekezetfejlesztési ötletek, amelyek kipróbáltak, bizonyítottan működőképesek, amelyek egyes gyülekezetekben már bizonyítottan a fejlődést, a növekedést eredményezték. Nem egyszerűen néhány ötletet talál az olvasó ebben a könyvben, hanem az ötletek egész kincsesládáját fedezheti fel, aki átlapozza, beleássa magát a fejezetekbe.
Az eredeti ötlet, hogy induljon el egy gyülekezetfejlesztési program, a Magyarországi Evangélikus Egyház és Magyarország Kormánya között létrejött megállapodás után született. A megállapodás alapján egyházunk korábban soha nem látott anyagi forráshoz jutott, amelyből parókiák újulnak meg, gyülekezeti termek épülnek, óvodák bővülnek, vagy indulnak újak. A hatalmas lehetőség – hogy épületeiben megújul az egyház – magával hozta azt a kérdést is, hogy vajon ennek automatikus következménye lesz-e a lelki megújulás. Szívesen válaszolnánk határozott igennel, de némi gondolkodás után be kell látnunk, hogy ez egyáltalán nem ilyen egyértelmű. Az egyikből nem következik szükségszerűen a másik. Az épületek megújulásából rengeteg új lehetőség adódik, de ezekkel a lehetőségekkel élni kell. Ezért indítottuk el ezt a programot. Célunk, hogy segítsük az épületekben megújuló közösségeket, hogy a közösségi és lelki fejlődés is megtörténjen. A program menet közben kinőtte magát, és arra jöttünk rá, hogy az itt összegyűjtött ötleteket minden gyülekezethez el kell juttatnunk, hiszen az itt felvetett kérdések, útkeresések, az összegyűjtött jó gyakorlatok mindenkinek segíthetnek.
Persze könnyen mondhatja valaki, hogy ami az egyik helyen működik, az a másik gyülekezetben nem vehető át ugyanúgy, hiszen minden közösség más és más. Egy kis falusi gyülekezetben, ahol elköltöző fiatalok, egyedül otthon maradó idősek között működik a gyülekezet, nem lehet úgy gondolkodni, automatikusan olyan példákat követni, amelyek egy városi gyülekezetben már beváltak. Éppen ezért ahol csak lehetett, nem konkrét gyülekezetekhez kapcsolódó példák leírását választottuk, hanem egy-egy jó gyakorlat bemutatásakor annak vázát próbáltuk megrajzolni. Elemekre bontottuk a máshol már bevált jó gyakorlatokat, hogy mindenki a saját helyzetében tudja összerakni, gyakorlati tartalommal megtölteni azokat. Építőelemeket szeretnénk adni a gyülekezetek kezébe, hogy az „épüljetek lelki házzá” küldetésében segíthessünk.
Három elméleti bevezető tanulmány segít abban, hogy végiggondoljuk az alapvető kérdéseinket. A tanulmányok ugyan az elmélet felől közelítenek, de nagyon is gyakorlatias módszerrel, ugyanis minden felvetett témakörhöz kérdések tartoznak. Olyan kérdések, amelyeket nem egyedül a lelkésznek, hanem talán inkább az egész közösségnek kell átgondolnia és megválaszolnia. Presbiteri ülések, bibliaórák vagy ifjúsági órák témái lehetnek ezek a kérdésfelvetések, hogy az egész közösség váljon tudatosabbá, elkötelezettebbé a gyülekezetfejlesztésben.
Ezután következnek a gyülekezeti gyakorlatok. A gyülekezeti élet szinte teljes spektrumából választhatunk, mintegy kézikönyvként használhatjuk ezt a könyvet. Régről megszokott gyakorlatok kerülnek új megvilágításba, talán ritkán hallott, alkalmazott módszereket mutatnak be a szerzők. Végigolvashatjuk őket, vagy kiválaszthatunk egyénileg vagy a presbitérium bevonásával egyet-egyet, amelyet a gyülekezetben megvalósítunk.
A könyv zárófejezetei még három fontos területet érintenek. 1. Hogyan fest ma a kifelé nyitott egyház, amikor egy-egy gyülekezetben nem egyszerűen a gyülekezeti körben bent lévők, hanem a behívhatók kerülnek a középpontba? 2. A gazdálkodás és adminisztráció a háttérben jobban meghatározza gyülekezeteinket, mint gondolnánk. Milyen egyszerű, praktikus, a lelkész válláról terhet levevő ötletek, modellek léteznek? 3. Mit jelent egy gyülekezeti intézmény a közösség életében? Milyen tényezők teszik lehetővé, hogy egy diakóniai vagy oktatási intézmény szerves része legyen egy gyülekezet mindennapi gyakorlatának? Az utolsó fejezetek ezekre a kérdésekre keresik a választ.
Köszönetet mondok azoknak a lelkész testvéreknek, akik megosztották saját tapasztalataikat, és a gyülekezetükben áldásként működő jó gyakorlatokat leírták, bemutatták. Köszönöm az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatóinak és a gyülekezeti és missziói osztály munkatársainak lelkes munkáját, hogy a kötet elkészülhetett. Azzal a reménységgel írom ezeket a sorokat, hogy a Krisztussal való találkozás lehetőségét segítjük elő, és aki kézbe veszi ezt a kötetet, maga is átéli ennek a találkozásnak az örömét.
