Bacsó Benjámin a legfrissebb nemzeti ifjúságkutatás egyik eredményével kezdte előadását, amelyből kiderül, hogy a megkérdezettek 21%-át nevelték/nevelik otthon vallásosan.
Ez összhangban áll az ökumenikus ifjúságkutatás célcsoportjával, azzal a különbséggel, hogy az ökumenikus ifjúságkutatás kérdőívét kifejezetten a gyülekezetekhez kötődő fiatalok körében került hirdették meg.
De mi a helyzet azzal a 77%-kal, akik nem kapnak vallásos nevelést otthon? Itt lehet nagy szerepe az iskolai hitoktatásnak. Siba Balázs, a Károli Gáspár Református Egyetem Valláspedagógiai és Pasztorálpszichológiai Tanszékének egyetemi docense szerint változnak a hit megélésének formái. Az egyházi iskolák növekvő száma mellett egyre több esetben fordul elő, hogy a diák az iskolai közösségben éli meg a hitét, nem pedig a gyülekezetben.
Lukács Máté András az igehirdetés és a hit témakörét járta körül előadásában. Az evangélikus lelkész szerint jó hír, hogy az ökumenikus ifjúságkutatás 1 118 kitöltője közül 1 100 fiatal találkozott már inspiráló igehirdetéssel, legtöbben a vasárnapi istentiszteleteken. Bár a válaszadók 63%-a hetente jár istentiszteletre, az evangélikusoknál ez a szám csak 40%. Az adatokból az is látható, hogy azok, akiket vittek istentiszteletre gyerekként, ifisként is járnak istentiszteletre. A válaszokból az is kiderült, hogy az igehirdetésben az intellektualitás, az alkalmazhatóság, a mindennapiság és az érzelmi bevonódás a legfontosabb. Érdekesség, hogy a biblikusság és a humor is hátrébb szorult ezen az értékelési skálán.
Felszólalásában Ablonczy Áron azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy mi érdekli a fiatalokat. Az Ifjúságépítők református lelkipásztor vezetője elmondta, hogy az első öt helyen a következők álltak: párválasztás, hitbeli érettség és személyes lelki növekedés, zene, mások mentorálása, segítése, valamint a mentális egészség és önbecsülés kérdése.
És hogy milyen gyakran foglalkoznak ezekkel ifiórán? A párválasztás középre került a válaszadásban.
Ablonczy Áron összekötötte annak kutatását, hogy miként hat a fiatalokra, ha nem foglalkozunk azzal, hogy mi érdekli őket, azokkal a felmérésekkel, amelyek azt vizsgálták, mik az okai annak, hogy a fiatalok elhagyják a gyülekezeteket. David Kinnaman és George Barna Rise of the Churchless című könyvében (Barna Group, 2016) a Barna Group több évtizedes kutatásait foglalja össze. A több ezer interjú eredményének feldolgozása után arra a következtetésre jutott, hogy a főiskolás-egyetemista korosztály mintegy hatvan százaléka hagyja ott a gyülekezetét és a hitét. A felmérés szerint a tinédzser korosztály a legaktívabb, míg vallásosság terén a huszonévesek a legkevésbé aktív korosztály. A Barna Group egyik felmérése kimutatta, hogy a gyülekezeti életben való részvétel a 18–29 éves korosztály körében esik vissza jelentősen, így tehát kiemelten is figyelni kell arra, hogy a fiatalokat érdeklő témákat dolgozzuk fel egy-egy ifin.
A kutatás gyakorlatba ültetésére a következő javaslatokat hozta:
Az előadások utáni beszélgetésekben elhangzott, hogy a fiatalok az emberi kapcsolatok miatt veszik fel a gyülekezettel a kapcsolatot. A jelenlévők megállapították, hogy a huszonéves korosztályra legerősebb hatással a kortárs közösségeik, a baráti körük van. Felmerült, hogy ezeket a kortárs kapcsolatokat hogyan tudják a gyülekezetek erősíteni, valamint az is előkerült, hogy míg a fiatalok kérdésekkel jönnek a közösségbe, ha nem kapnak választ, máshol keresik azt. Fontos téma volt továbbá annak kérdése, hogy miként lehet a lelkészeket segíteni ebben a munkában.
Az alkalmon résztvevők megfogalmazták, hogy talán az adatok nem annyira lelkesítőek, de az, hogy tudunk róla és foglalkozunk velük, előrelépés lehet afelé, hogy megfelelően tudjunk reflektálni rájuk. Külön élmény, hogy mindezt első körben együtt, ökumenikusan tesszük. A hosszabb távú cél, hogy mindenki a saját felekezetében tudjon újabb és újabb módszerekkel fiatalokat megszólítani és megtartani.
Egyházunk képviselői célként a következőket fogalmazták meg maguknak: megtalálni azt a metszetet, ami a fiatalokat is érdekli, és ami a mi missziónk is egyben; keresni különböző módokat, hogyan és milyen formában érhetjük el őket; segíteni ebben mind a lelkészeket, mind az ifjúságban szolgáló önkénteseket.
Az első lépéseket már meg is tette a MEE Gyermek- és Ifjúsági Bizottsága és Gyülekezeti Missziói Osztálya, hiszen 2021. november 13-án szakmai konferenciát szervez Budapesten, az Üllői úton Küldetésünk az ifjúságért címmel a gyermek- és ifjúsági munkában szolgáló gyülekezeti munkatársak, hitoktatók és lelkészek számára. A jelentkezési határidő 2021. november 2. A programról bővebben itt olvashat. Jelentkezni itt lehet.
A műhelyen részt vett meghívottak a Magyarországi Evangélikus Egyház részéről: Grendorf-Balogh Melinda (MEE Gyermek- és Ifjúsági Bizottság elnök), Lőrincz-Szeli Noémi (a kutatásban részt vevő MEE Gyülekezeti és Missziói Osztály munkatársa), Lukács Máté András (a kutatásban részt vevő evangélikus lelkész), és Szidoly Roland (MEE Gyülekezeti és Missziói Osztály gyermek- és ifjúsági munkaágvezető).
A kutatási felhívásról bővebben itt olvashat. A kutatás eredményeiről pedig itt.
A Magyar Fiatalok 2020 gyorsjelentése olvasható és letölthető itt és itt.
(Forrás: Evangélikus.hu, szöveg: Lőrincz-Szeli Noémi)
